Parker S. Huntington | L. J. Shen- Éjsőtét Romeo

Parker S. Huntington | L. J. Shen-Éjsötét Romeo 

Álomgyár Kiadó | 512 oldal | dark romance 

*Saját kép*

Húha, hát ez a könyv igazi hullámvasút volt számomra. Voltak pillanatok amikor nagyon tetszett, volt amikor szívem szerint besétáltam volna a könyvbe, hogy megrázzam Dallast. Őszintén? Engem úgy 200 oldal után elkezdet nagyon idegesíteni a csaj. Persze Romeo sem hibátlan, ez nem is kérdéses. De engem nagyon irritált a viselkedése. Értem én hogy Romeot akarta bosszantani, de szerintem talált volna jobb módot is rá.

Elég sokat gondolkoztam ezen,hogy hol is csúszott el ez a könyv nálam, aztán arra jöttem rá, hogy kb a 200 oldal utáni 200 oldalban. Én feleslegesnek éreztem, azon kívül, hogy Dallas, Romeo és az én agyamra ment,nem igazán történt semmi. Igazából ha ezt a könyvet az írónők olyan 300 oldalasra írták volna, biztosan sokkal jobban tetszett volna. Az utolsó 100 oldal megmentette a könyvet.  

Meg igazából ez tényleg nem az a könyv amit rossznak neveznék, mert az első felét meg a végét kifejezetten élveztem, nekem Dallas viselkedése vett el az élményből, habár lehet csak én vagyok túl kritikus a romantikus (vagy akár darkromance) könyvekkel.

*Saját kép *

A másik ami nekem feltűnt, hogy én egyáltalán nem nevezném annyira darknak, mint ahogyan azt sok ajánlóban olvastam. 18-as karika viszont okkal van a könyv hátulján. 

Romeo szerintem nagy karakterfejlődésen ment át, a könyv végére nagyon megkedveltem. És a könyv utolsó oldalainak köszönhetően, Dallasal kapcsolatosan is megbékéltem. 

Számomra ez a könyv egy erős 3,5☆. 

Azoknak akik szeretik az enemies to lovers, forced proximity, kissé dark hangvételű könyveket, szerintem mindenképp megéri adni egy esélyt ennek a könyvek.

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak, hogy olvashattam!♡

Hangulat montázs:

Kedvenc idézeteim:

Nem akartam meghalni.

Több időt akartam Dallas „Süti" Costával tölteni.

A feleségemmel.

Nem léteztek szörnyetegek. Csak olyan emberek, akiknek a fájdalma kiült minden mozdulatukra.

-Ezen rajta sem vagyok.

-Tudom - ragyogott Süti. - Hát nem nagyszerű?